A FELSŐOKTATÁSBAN A TANTEREM ÁTFORDÍTÁSÁNAK PILLÉREI, SZÜKSÉGLETEI, ELŐNYEI ÉS BUKTATÓI

A FELSŐOKTATÁSBAN A TANTEREM ÁTFORDÍTÁSÁNAK PILLÉREI, SZÜKSÉGLETEI, ELŐNYEI ÉS BUKTATÓI

Choose your language:

uk   DE  BE  hu  si

 

BEVEZETÉS

A Flipping the Classroom (Az osztályterem megfordítása) módszer (mostantól FTC) bevezetése óta egyre több kutatás mutatja, hogy a flipped learning számos pozitív hatást gyakorolhat a diákokra. (Tomas, Evans, Doyle, & Skamp, 2019). A különböző kutatási jelentésekben megjelenik az a megfigyelés, hogy a diákok nagyobb elkötelezettséget mutatnak (Fulton, 2012), pozitívabban viszonyulnak ehhez a tanulási módhoz, értékelik a saját tempójú tanulás rugalmasságát és a differenciált megközelítés lehetőségeit. Ezt megerősítette az a kutatás is, amelyben a Polyflip projekt néhány partnere (a szlovéniai Ljudska Univerza Velenje és a belga Artvelde University of Applied Science) nemrégiben részt vett az iFlip, http://projectiflip.eu/en/ (Erasmus+ projekt, 2017) és a FlippingFirst, http://flippingfirst.eu (Erasmus+ projekt, 2017) európai Erasmus+ projektek során. Fontos előnyként emelhető ki az is, hogy a módszer javítja az oktatáshoz való hozzáférést, és tanulási sikereket eredményez mind a kisebbségi, mind a nem kisebbségi diákok számára (Dziuban, Graham, Moskal, Norberg, & Sicilia, 2018). Megfigyelhető, hogy e tanulmányok többsége a felnőttoktatásban, pontosabban a felsőoktatásban (alap- és mesterképzés) tanuló diákokra összpontosít. A kutatási eredményekre mutató összes linket a honlapon a "Kutatási irodalom" című részben találjuk.

Ebben a részben a közelmúltban végzett kutatások eredményeinek összefoglalóját találja. A meglévő eredményeket összehasonlítjuk a Polyflip projekt eredményeivel, és az új felmérés eredményeinek feldolgozása során fokozatosan kiegészítjük ezt a részt.

AZ FTC PILLÉREI

2014-ben a Flipped Learning Network (FLN, 2014) leírta a 4 F-L-I-P pillért, amelyek biztosítják, hogy a pedagógusok megfelelő ismeretekkel, készségekkel és erőforrásokkal ellátva képesek legyenek megfordított osztályterem módon tanítani.

Majdnem egy évtizeddel később a pillérek még mindig szilárd alapját képezik az FTC-nek, bár az utolsó pillért egy kicsit árnyaltuk.

Az első pillér a rugalmas tanulási környezet szükségessége, a második pillér a tananyag gondos kiválasztásának szükségességét mutatja az FTC-vel való alkalmazáshoz, a harmadik pillér pedig az intézmény, a tanszék és a hallgatói csoport életképes tanulási kultúrájának meglétét kéri. És végül, de nem utolsósorban, az FTC soha nem valósítható meg szakképzett oktatók nélkül. Az FTC sikeres bevezetéséhez a pedagógusoknak, bár a tanítási tárgyak tanításában profik, elegendő támogatásra és képzésre van szükségük az FTC-módszer használatához, a média és a számítógépes eszközök igényeiknek megfelelő használatához. Ezért az eredeti F-L-I-P sémából a Professzionális szót Professzionalizáltra változtattuk. 

 

the 4 POLYFLIP pillars for FTC, inspired by the Flipped Learning Network

5. ábra: Az FTC 4 POLYFLIP pillére, amelyeket a Flipped Learning Network (FLN, 2014) inspirált

 

A TANULÓK RÉSZVÉTELE: a diákok csak akkor sajátíthatják el sikeresen a tudást a fordított osztálytermi környezetben, ha a tanulási folyamatot négy alapvető pillér támogatja. 

1. pillér: RUGALMAS KÖRNYEZET

 

Az intézmények, osztályok és laboratóriumok, ahol a diákok a tanórák F2F részét kapják, időben és térben kellően rugalmasak. Az oktatóknak is megfelelő rugalmasságra van szükségük ahhoz, hogy anyagokat fejlesszenek, helyesen érzékeljék a diákok igényeit, a tartalmat a módszerhez igazítsák, digitális eszközöket használjanak.

KONTEXTUS

2. pillér: TANULÁSI KULTÚRA

Az FTC-ben a tanulók megfelelő mennyiségű alapismerettel érkeznek az órára. Az órán töltött időt a témák mélyebb feltárásával, az elmélet gyakorlatba ültetésével, gyakorlatok készítésével és a laborokban való kísérletezéssel töltik.  A pozitív tanulási kultúra abból áll, hogy a diákok aktívan részt vesznek tudásuk építésében, mivel lehetőséget kapnak arra, hogy saját tempójukban haladjanak végig a tanulási folyamaton, és ahol szükséges, oktatóik és társaik irányítják őket.

TANULÓK

3. pillér: SZÁNDÉKOS TARTALOM

A Flipped Learning oktatói alaposan mérlegelik, hogy a tananyag mely részeit tudják a diákok önállóan elsajátítani, és mely részeket kell az órán megtárgyalni. A F2F tanítási idő leghatékonyabb kihasználása, az órai idő maximalizálása és az aktív tanulás ösztönzése érdekében az oktatók figyelembe veszik a tanulók szintjét, előzetes tudásukat és a tananyagot.

TARTALOM

4. pillér: PROGESSZIONALIZÁLT OKTATÓK

A módszer használatára, a digitális eszközök használatára, a didaktikai tanulási útvonal megtervezésére és a tanulók tanulásmenedzsment rendszeren keresztül történő nyomon követésére vonatkozó képzés szükségességét szinte minden kutatás az FTC-vel való munka megkezdésének egyik legfontosabb feltételeként jelzi.

ECUCATORS

Az iFlip (2016-2018) http://projectiflip.eu/en/project-results/ és a FlippingFirst (2016-2018) http://flippingfirst.eu Erasmus+ projekt http://projectiflip.eu/en/project-results/ és a FlippingFirst (2016-2018) http://flippingfirst.eu eredményei alapján, valamint a legújabb kutatási cikkekből levezetve (lásd a kutatási szakirodalom rovatot), az igényeket és buktatókat pillérenként tovább ismertetjük.

PILLÉR 1: RUGALMAS KÖRNYEZET - KONTEXTUS

A kontextust tekintve az FTC bevezetése és használata számos, a környezet (intézmények, osztályok és laboratóriumok) és az oktatók rugalmasságával kapcsolatos igényt fog feltárni annak érdekében, hogy a módszer előnyeit biztosítsuk és elkerüljük a buktatókat.

 

SZÜKSÉGLETEK


Amikor az FTC-t bevezetik egy képzési programba, alaposan elemezni kell azt a környezetet, amelyben ez történik, és meg kell teremteni a megvalósítás szilárd alapját. A rugalmasság több területen is fontos.

  • A képző intézménynek elegendő rugalmasságot kell biztosítania a tanárok számára ahhoz, hogy a módszert saját tempójukban és saját igényeiknek megfelelően vezethessék be.
  • Az órarendek, valamint az osztálytermek és laboratóriumok elrendezése tekintetében is szükség lehet alkalmazkodásra. A tanulók néha otthon fogják elsajátítani a tartalmat, néha pedig eljönnek az órára.
  • Ahogy a módszer egyre népszerűbbé válik, szükség lehet erősebb WIFI-kapcsolatra, médiára, szoftverre és hardverre.
  • Az FTC szerint oktatott tanterveknek elegendő rugalmasságot kell biztosítaniuk a tanárok visszajelzéseihez és útmutatásaihoz.
  • Egy technikai támogató csoportnak rendelkezésre kell állnia, hogy segítsen a tanároknak és/vagy a diákoknak a számítógépes és kapcsolati problémákkal kapcsolatban.
  • Felkészítő foglalkozásokat kell tartani, hogy a diákokat felkészítsék a fordított tanulásra, a tanárokat pedig a fordított tanításra.
     

ELŐNYÖK

 

  • a diákok otthoni tanulása idején felszabaduló helyiségek az osztályok és laboratóriumok hatékonyabb használatára adhatnak lehetőséget.
  • a bevezetett hardver- és szoftvereszközök a nem megfordított tanítási óráknak is hasznára válnak
  • pozitív hatás az oktatási intézmény imázsára
  • jobb tanulási eredmények
  • jobban felkészült és előzetesen tájékozódó diákok
  • más diákprofilok és célcsoportok vonzása
  • az üzleti vállalatokkal való kiterjesztett együttműködés lehetőségei
  • az oktatók és a diákok digitális írástudásának általános növekedése.

 

KIHÍVÁSOK


A hallgatók szilárd oktatásának biztosítása, valamint a munkaerőpiacra és az életre való felkészítésük megköveteli, hogy a felsőoktatásukért felelős csapat lépést tartson a szakterületük, a technológia és a készségek legújabb fejleményeivel. Ez mindenki számára állandó kihívást jelent, és önmagában is nagyfokú rugalmasságot igényel. A csapatra és az oktatási intézményre nehezedő nyomást kezdetben olyan módszerek bevezetésével lehet növelni, mint például az osztályterem megfordítása.

  • A tanárok számára kihívást jelent, hogy időt találjanak arra, hogy tananyaguk egy részét az FTC szerint alakítsák át.
  • Kihívást jelent az oktatási intézmény számára, hogy anyagokkal, szoftverekkel, helyiséggel, technikai segítséggel és idővel támogassa a csapatokat és a diákokat.
  • Kihívást jelent az iskola vezetése számára, hogy lehetőséget adjon a csapatoknak az FTC saját tempójukban történő bevezetésére, és el kell fogadnia, hogy nem mindenki fog olyan gyorsan haladni.
  • Kihívást jelent a tantervet tervező csapatok számára, hogy az FTC-módszert strukturáltan beillesszék a tantervbe.
     

PILLÉR 2: TANULÁSI KULTÚRA - DIÁKOK

SZÜKSÉGLETEK


A pozitív tanulási kultúra abból áll, hogy a tanulók aktívan részt vesznek tudásuk építésében, mivel lehetőséget kapnak arra, hogy saját tempójukban haladjanak végig a tanulási folyamaton, és szükség esetén pedagógusaik és társaik irányítják őket.

  • A tanulóknak előre meg kell ismerniük a tanárt és a módszert
  • A tanulási sémát és a tanulási utat jól le kell írni.
  • A tanulási célokat, az értékeléseket és az értékelési stratégiát világosan meg kell határozni, és a tanulóknak ismerniük kell azokat.
  • A tanulóknak meg kell kapniuk és rendelkezniük kell a szükséges motivációval ahhoz, hogy a tanulás ideje alatt egyénileg elvégezzék a tőlük kért feladatokat.
  • A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy kérdéseikkel társaikhoz és tanáraikhoz forduljanak.
     

ELŐNYÖK


Az FTC-ben a tanulók elégséges alapismeretekkel érkeznek az órákra. Az órán töltött időt a témák mélyebb feltárásával, az elmélet gyakorlatba ültetésével, gyakorlatok készítésével és a laborokban való kísérletezéssel töltik. 

  • A diákoknak lehetőségük van arra, hogy bármikor hozzáférjenek a tananyaghoz
  • Saját tempójukban tanulhatják és átnézhetik az anyagot
  • A tanulási tapasztalatok aktívabbak és interaktívabbak
  • A videók, podcastok és egyéb multimédiás anyagok integrálása változatosabbá és gazdagabbá teheti a tanulást 
  • A diákoknak több idejük van a társaikkal és a tanárokkal való együttműködésre.
  • Több időt kapnak a tanulásra
  • A tanulás az osztálytermen kívülre is kiterjed.
  • A tartalmi ismeretek és kompetenciák az F2F órai pillanatban is növelhetők
     

KIHÍVÁSOK

 

  • A diákok eléggé motiváltak az online tanuláshoz, mielőtt eljönnek az F2F órákra.
  • A tanulók jól felkészültek az F2F órák előtt.
  • A tanulók úgy érzik, hogy felkészítik és támogatják őket
  • A tanulóknak elegendő önbizalmuk és motivációjuk van az önálló tanuláshoz.
  • A tanulók könnyen hozzáférnek a tananyaghoz
  • A tanulók egymást támogatják a társaktól való tanuláson keresztül.
  • A diákok részt vesznek az F2F órákon

3. PILLÉR: SZÁNDÉKOS TARTALOM - TARTALOM

SZÜKSÉGLETEK


A Flipped Learning oktatói alaposan mérlegelik, hogy a tananyag mely részeit tudják a diákok önállóan elsajátítani, és mely részeket kell az órán megtárgyalni. A F2F tanítási idő leghatékonyabb kihasználása, az órai idő maximalizálása és az aktív tanulás ösztönzése érdekében az oktatók figyelembe veszik a diákok szintjét, előzetes tudásukat és a tananyagot.

  • A tananyagot tudatosan osztják fel az online és a F2F részekre.
  • A tanulási sémát és a tanulási utat jól le kell írni.
  • A tanulási célokat, az értékeléseket és az értékelési stratégiát világosan meg kell határozni.
  • A tananyagot vonzóan és a munkamódszerek kellő változatosságával kínálják, hogy a tanulók motiváltak maradjanak, hogy mindent egyénileg és a rendelkezésre álló időn belül végigvegyenek.
  • A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy kérdéseikkel társaikhoz és tanáraikhoz forduljanak.
  • Az FTC használata ebben a tantárgyban hozzáadott értéket jelent.

 
ELŐNYÖK


Az FTC-ben a tanulók már elégséges alapismeretekkel érkeznek az órára. Az órán töltött időt a témák mélyebb feltárásával, az elmélet gyakorlatba ültetésével, gyakorlatok készítésével és a laborokban való kísérletezéssel töltik. 

  • A diákoknak lehetőségük van arra, hogy bármikor hozzáférjenek a tananyaghoz
  • Saját tempójukban tanulhatják és átnézhetik az anyagot
  • A tanulási tapasztalatok aktívabbak és interaktívabbak
  • A videók, podcastok és egyéb multimédiás anyagok integrálása változatosabbá és gazdagabbá teheti a tanulást 
  • A diákoknak több idejük van a társaikkal és a tanárokkal való együttműködésre.
  • Több időt kapnak a tanulásra
  • A tanulás az osztálytermen kívülre is kiterjed.
  • A tartalmi ismeretek és kompetenciák az F2F órai pillanatban is növelhetők

 

 KIHÍVÁSOK

 

  • A megfelelő tananyag (vagy annak egy részének) meghatározása az FTC-oktatáshoz.
  • A leckék tartalma a megfelelő időben elérhető a tanulásmenedzsment platformon
  • Egyértelmű tanulási ütemterv
  • Elég változatos médiahasználat. Az FTC egyáltalán nem egyenlő az összes online tartalom videókban való megjelenésével
  • Elegendő lehetőség a differenciálásra és gyakorlásra
  • A megfelelő média kiválasztása a tananyaghoz igazodva.

4. PILLÉR: SZAKKÉPZETT PEDAGÓGUSOK - OKTATÓK

A módszer használatára, a digitális eszközök használatára, a didaktikai tanulási útvonal megtervezésére és a tanulók Learning Management System segítségével történő nyomon követésére vonatkozó képzés szükségességét szinte minden kutatás az FTC-vel való munka megkezdésének egyik legfontosabb feltételeként jelzi.

 

SZÜKSÉGLETEK


A tanároknak jól ki kell képezniük magukat az FTC módszer használatára, ki kell választaniuk a módszerhez megfelelő tananyagot, adaptálniuk kell a tanítási célokat és a tananyagot, és támogatniuk kell a diákjaikat az online tanulás során. Fontos, hogy hozzáférjenek az összes szükséges hardverhez és szoftverhez, valamint a használatukkal kapcsolatos képzéshez. De még ennél is fontosabb, hogy legyen idejük az FTC-tanfolyamok létrehozására, és hogy a technikai csapat, a tantárgyi csapat és az intézmény vezetősége támogassa őket.

Ezért a Polyflip projekt keretében a tanárokat képzéssel segítjük abban, hogy megszerezzék az FTC módszer bevezetéséhez szükséges pedagógiai és technológiai ismereteket és kompetenciákat a tantárgyi tartalmak (egy részében). A képzés kidolgozásához két európai projekt tanulságait vesszük át, amelyek a felnőttoktatás és a szakképzés számára a fordított osztályterem módszerével kapcsolatban valósultak meg (iFlip és Flipping First).

 

ELŐNYÖK


Az iFlip (2016-2018) http://projectiflip.eu/en/project-results/ és a FlippingFirst (2016-2018) Erasmus+ projekt alapján, valamint az oktatók számára a főbb előnyök és kihívások a következőkben helyezhetők el

  • Tanórán kívüli képzés

A tanárok nagyra értékelték a tanórán kívüli felkészülést, amelyet a képzésre való érkezés előtt kellett követniük, mert "a saját tempójukban és tanulási idejükben" tanulhattak. Fontos volt a tanárok kísérleti csoportja számára az is, hogy rendszeresen ellenőrizhették a fejlődésüket egy kvíz segítségével, és így "jó visszajelzést kaptak a saját fejlődésükről ".

  • Személyes képzés

Az 5 napos képzést a tizenhat résztvevő nagyra értékelte, a már említett kérdőívek eredményei alapján. A szabad megjegyzésekben a résztvevők megosztottak néhány további szempontot, mint például: "Az órán eltöltött idő hatékonyabban és célorientáltabban hasznosul" és " Az iFlip innovatív megközelítése a tanításnak".

  • Saját flipped classroom kísérleti kurzusok tervezése

A tanárok saját kurzusaik megtervezése után jelezték, hogy néha nehézségekbe ütköznek az IKT-ismeretekkel, és szükségük van egy informatikai asszisztens támogatására. Fontos volt számukra, hogy a tananyagra és a módszer didaktikájára koncentráljanak, és ne a technikai megvalósításra, bár az egyik tanár azt írta, hogy "az informatikával kapcsolatos munka számomra is nagyszerű tanulási élményt jelentett". A tervezési folyamat során a tanárok egyre igényesebbek lettek az előállított média minőségével kapcsolatban: "Az anyag könnyen elkészíthető ingyenes szoftverekkel és alapvető hardverekkel, de minél inkább felismerjük és értékeljük az erősségeket, annál inkább tapasztaljuk, hogy szükség van a jobb minőségű videó- és hangrögzítő hardverekre és szoftverekre".

  • A kísérleti kurzusok kipróbálása a diákokkal

A pilotok megvalósítása során a tanárok megtudták, hogy a flipped classroom módszer "lehetőséget biztosít a személyes tanulás idejének csökkentésére, és lehetővé teszi a tanulók közötti differenciálást", valamint hogy az "egyéni megközelítés támogatja a gyengébb résztvevők aktív részvételét", így "az órán eltöltött idő hatékonyabban és célorientáltabban hasznosul".
A tanárok azt is értékelték, hogy "a tanfolyamok/tanórák digitálisak és online vannak, és bármikor hozzáadhatunk forrásokat és tevékenységeket. A források és tevékenységek minősége idővel javítható".
 

KIHÍVÁSOK

A kihívások technikai és szervezési kérdésekbe sorolhatók.

  • Technikai buktatók a tanárok számára

Az a tény, hogy mind az oktatók, mind a felnőtt tanulók számára IKT-ismeretekre van szükség, buktatóként körvonalazódik, "mivel ez bizonyos technikai ismereteket igényel (folyékonyan kell bánni a videók, kvízek, feladatok stb. készítésére szolgáló programokkal)".
Továbbá "felismerjük, hogy a tanárok és a tanulók IKT-ismeretei között bizonyos fokú összhangra van szükség", és "nem minden tanuló ismeri az IKT-eszközöket, illetve nem minden tanuló rendelkezik azokkal".

  • Szervezési buktatók a tanárok számára

A tanárok "időigényesnek" ítélték a kísérleti tanfolyamok FTC-módszertan szerinti kidolgozását. Miután kipróbálták a kísérleti tanfolyamokat, "néhány tanuló nem fordított elég időt az anyagok előzetes megtekintésére, és felkészületlenül érkezett a személyes tanórára"