A gyorsan fejlődő információs és kommunikációs technológia ritmusával lépést tartani nem elég. A kutatások azt mutatják, hogy a tanításban fontos a tartalmi tudás, a technológiai tudás és a pedagógiai tudás integrálása. "Ezért az információs és kommunikációs technológiával (IKT) foglalkozó tanárképzésnek mind diszciplináris, mind pedagógiai szinten meg kell vizsgálnia azokat az elméleti alapokat, amelyek az alkalmazásukat és az osztálytermi használatukat irányítják, valamint a technológiai ismereteket arról, hogy az IKT hogyan működik a megvalósítás során." (Rodriguez Moreno, 2019). A Mishra és Koehler (2006) által kidolgozott Technológiai, pedagógiai és tartalmi tudás (TPACK) keretrendszer nagy hatással volt a kutatásra és annak meghatározására, hogy a tanároknak milyen típusú tudásra van szükségük ahhoz, hogy az IKT-t beépítsék a tanórákba. A TPACK modell 2019-ben frissítésen esett át azzal, hogy "egy újabb olyan tudástartományt vett fel, amellyel a tanárnak rendelkeznie kell ahhoz, hogy a technológiát integrálni tudja a tanításba" (Mishra, 2019). Mishra felismerte, hogy a tanárok technológiai, pedagógiai és tartalmi tudás integrálására irányuló erőfeszítéseinek sikere a konteXt (XK) ismeretétől is függ, valamint attól, hogy a szituációs és szervezeti korlátok hogyan tudnak fenntartható változást eredményezni. (Mishra, 2019)
| 4. ábra: A TPACK-modell átdolgozott változata (Mishra, 2019) |
A TPACK-modell tökéletesen illeszkedik Bloom taxonómiájába, amelyet a tanárok világszerte évtizedek óta használnak a kurzusok megtervezéséhez, az elvárt tanulói tanulási eredmények (SLO) meghatározásához és megfogalmazásához, valamint az értékelések elkészítéséhez. Bloom taxonómiája a gondolkodási készségek 6 hierarchikusan szervezett kategóriába sorolásán alapul, az alacsonyabb rendűektől a magasabb rendűekig terjedően. A kétdimenziós hierarchikus táblázatot először főnevekkel töltötték fel (Bloom, 1956), majd Anderson és Krathwolh 2001-es felülvizsgálata után a főneveket igékre cserélték. (Anderson, Krathwolh, & al., 2014).
Szeretne többet tudni? Nézze meg ezt a videót: https://youtu.be/eXLdqO0fY3w
| 5. ábra: Bloom taxonómiájának felülvizsgált változata (Bloom, 1956) |
2006-ban Rex Heer, az Iowa Állami Egyetem munkatársa ismét újratervezte a rendszertant, ebben az esetben egy 3 dimenziós keretbe. A kognitív területet a kognitív folyamat és a tudás dimenzió metszéspontjaként határozták meg, a konkrét (tényszerű, fogalmi, procedurális) és az absztrakt (metakognitív) dimenzió között.
Figure 6: The 3-dimensional framework of Bloom’s taxonomy (Teach Tought Staff, 2016)
A célok megfogalmazása a kognitív folyamatok és a tudás dimenziójának metszéspontjaként, figyelembe véve a tantervet, a kontextust és a tanulókat, fontos első lépés lesz abban, hogy hogyan kapcsolja össze a tartalom átadását (online vagy F2F) a tanulási tevékenységekkel a Flipped Classroom módszer segítségével.
Szeretne többet megtudni az e-learningről a Blooms taxonómiával? Nézze meg ezt a videót: https://youtu.be/XJWFQI4TV5E
Konklúzió
A kevert tanulás számos formájának egyikeként a fordított tanulás lehetővé teszi a tanárok és a diákok számára, hogy a mélyebb tudás dimenzióit az osztálytermen belül fedezzék fel, mivel a tanuló számára szükséges alapvető ismeretek már a tanórai személyes foglalkozás előtt rendelkezésre állnak. A tanítási idő alatti tanítás és tevékenységek az aktív tanulási típusok széles területét foglalják magukban, valamint egyrészt a tanár és a diákok közötti, másrészt a diákok közötti, egymástól kölcsönösen, a társaktól kapott oktatás révén történő személyre szabottabb interakció lehetőségét.
Ez egy olyan oktatási módszer, amely ötvözi a TPACK-et a Bloom taxonómiájának 3 dimenziós keretén elterjedt tanítási célok leírásának és elérésének képességével.
Az osztályterem megfordítása magában foglalja a tanítás és a tanulás újfajta gondolkodásmódját. A diákoktól aktívabb és mélyebb tanulást követel meg a saját tempójukban, a pedagógustól pedig a tanulás aktív és együttműködő tervezését, elősegítését és irányítását, figyelembe véve a diákok mint csoport és mint egyéni tanulók lehetőségeit.